Skip navigation

8.3. A műszaki, agrár és közgazdasági felsőoktatás

Ha a második világháború végétől a rendszerváltásig (1945-1989) tartó időszakban a hazai felsőoktatásra jellemző főbb általános tendenciákat vizsgáljuk, akkor témánk (a szakképzés) szempontjából két elemet emelhetünk ki. A korszakban végig különös figyelem, állandó reformok és fejlesztések jellemezték a hazai műszaki és agrár felsőoktatást. A korábbi korszak integrációs törekvéseivel ellentétben dezintegrációs folyamatok zajlottak le, melynek során egy kevésbé fővárosközpontú, de nagyon széttagolt felsőoktatási intézményrendszer alakult ki.

Már közvetlenül a világháború befejezését követően megindult a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem felbomlása. 1945 végén kivált az egyetemből a mezőgazdasági és állatorvosi kar (a soproni erdőmérnöki osztállyal együtt). A kivált kart egyesítették három vidéki mezőgazdasági főiskolával, így létrejött végre a Magyar Agrártudományi Egyetem, budapesti központtal.

A felsőoktatás fejlődésének első szakaszában (1945-1948) a szociális kérdések megoldása került előtérbe. 1946-ban minden felsőoktatási intézmény kapuját kinyitották a nők előtt. Arra törekedtek, hogy mennél több munkásszármazású fiatal kerülhessen be a felsőoktatásba. Ezt a célt szolgálta 1947-ben az Állami Műszaki Főiskola létrehozása is, mely a fővárosban és vidéki kihelyezett tagozatokon gyorsított esti üzemmérnöki képzést nyújtott.

22. kép - A Magyar Közgazdasági Egyetem előadóterme 1950 körül
22. kép
A Magyar Közgazdasági Egyetem előadóterme 1950 körül

Az 1948-as politikai és gazdasági-társadalmi fordulatot követően elsősorban a műszaki és a közgazdasági felsőoktatást fejlesztették. 1948-ban a műegyetemen megszűntették a közgazdászképzést és létrehozták az önálló Magyar Közgazdasági Egyetemet. A következő évben (1949) a műegyetem kötelékéből kivonták a soproni kihelyezett kar bányász és kohóosztályát, és megtoldva egy újonnan szervezett gépészmérnöki karral Miskolcon megalapították a Nehézipari Műszaki Egyetemet. Ugyancsak 1949-ben a villamosmérnöki kar alapítását követően műegyetem új szervezeti felépítést (mérnöki, építész-, gépész-, villamos- és vegyészmérnöki karok) és új elnevezést (Budapesti Műszaki Egyetem) kapott. Ugyanebben az évben létrejött a BME veszprémi kihelyezett „nehézvegyipari” kara, amely 1951-ben önállósulva, Veszprémi Vegyipari Egyetem néven az ország harmadik műegyetemévé alakult. 1949-ben „Gazdasági és Műszaki Akadémia” néven egy új főiskolát is létesítettek.

Az 1950-es évek elején tovább folytatódott a műegyetemek alapításának sora. 1951-ben párthatározat született arról, hogy önálló új műegyetemeket kell létesíteni a közlekedés, az építőipar, a gépgyártás és a könnyűipar számára. Még 1951-ben meg is alapították Szegeden a Közlekedési Műszaki Egyetemet, mely azonban elhelyezkedési problémák miatt hamarosan Szolnokra költözött. 1952-ben a BME-ről leválasztott mérnöki és építészmérnöki karokból megalapították az önálló Építőipari Műszaki Egyetemet.

23. kép - Épül a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem
23. kép
Épül a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem

1951-ben az Állami Műszaki Főiskolát megszüntették, feladatait a műegyetemek esti tagozatai vették át. 1953-as új kormányprogram a mennyiségi bővülés helyett már az egyetemek minőségének javítását vette célba. Csökkentették a felvételi keretszámokat, az esti tagozatokat pedig visszafejlesztették.

Egyesülést követően hamarosan létrejött a Budapest-központú Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem (ÉKME), melyet előbb vidékre akartak helyezni, végül azonban 1967-ben egyesítették a BME-vel.

Az 1960-as években műegyetemek mellett a műszaki felsőoktatás bázisát erősítették a középfokú technikumok egy részéből továbbfejlesztett felsőfokú technikumok. Közel félszáz, alacsony hallgatói létszámot fogadó, szűk profillal működő intézmény jött létre, a műszaki felsőoktatási intézményhálózat szétaprózódott. Az 1970-es évek elejére többségük megszűnt, a jobbakat üzemmérnököket képző műszaki főiskolává fejlesztették. Egy részük önálló főiskolává vált, más részük a műegyetemek kihelyezett főiskolai karaként folytatta tevékenységét. A nyolcvanas évek közepén hazánkban a műszaki felsőoktatás terén 3 műegyetem és 8 önálló főiskola működött.

Fentebb már említettük, hogy 1948-ban önálló Magyar Agrártudományi Egyetem alakult, amely magában foglalta az egész magyar mezőgazdasági felsőoktatást. 1949-ben az egyetem székhelyét Gödöllőre helyezték át, majd hamarosan megindult a mega agráregyetem felbomlása, önálló főiskolák alakulása. 1952-ben a soproni erdőgazdaság-tudományi kar és az állatorvosi kar vált ki, 1953-ban a kert- és szőlőgazdaság-tudományi kar lett önálló intézmény. 1962-től kezdve a kivált főiskolák egyetemi rangra emelkedtek. A soproni főiskola 1962-ben vált Erdészeti és Faipari Egyetemmé, ugyanabban az évben lett egyetem az állatorvos-tudományi tanintézet, végül 1968-ban kapta meg az Kertészeti és Szőlészeti Főiskola az egyetemi címet. Egyetem lett 1970-ben a debreceni mezőgazdasági főiskola is. Ugyanakkor Keszthely székhellyel a keszthelyi és mosonmagyaróvári főiskolából Pannon Agrártudományi Egyetem alakult, melyhez 1986-ban csatlakozott a kaposvári állattenyésztési kar. Az 1970-es években 8 vidéki városban (Gyöngyös, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Mezőtúr, Nyíregyháza, Szarvas, Szeged, Székesfehérvár) létesültek az agrártudományi egyetemekhez tartozó főiskolai karok.

Az 1948-ban létesült Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem 1953-ban Marx Károly nevét vette fel. 1955-től három karra tagolódott (általános közgazdasági, ipari és kereskedelmi kar). Később vidéki városokban (pld. Pécs, Miskolc) kihelyezett tagozatok működtek. Korszakunk végén a közgazdasági felsőoktatási hálózat része volt még a Pénzügyi és Számviteli, Kereskedelmi és Vendéglátóipari és a Külkereskedelmi Főiskola is.

 

____________________

A 22. kép forrása: https://bit.ly/3dFbzca
A 23. kép forrása: https://bit.ly/3rWd0ex

Patyi Gábor: A hazai szakképzés történetének vázlata (18-20. század). Soproni Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar, Sopron, 2021
A szerkesztés lezárása és a kötetben előforduló webes hivatkozások legutolsó ellenőrzési időpontja: 2021. december 12.

CC BY-NC-ND 4.0, Nevezd meg! – Ne add el! – Ne változtasd!