Skip navigation

5. Szakképzés az abszolutizmus korában (1849-1967)

A szabadságharc leverését követően hazánk elvesztette részleges függetlenségét a Habsburg Birodalomban. A kor oktatási reformjai részben a modernizálást, részben pedig az egységesítést szolgálták, a magyar tanügyet az összbirodalmi egységes szempontok szerint alakították. A közvetlenül a szabadságharc leverését követően bevezetett középiskolai reform (1849 szeptember), és az 1850-től megkezdett egyetemi modernizáció kihatott a hazai szakképzés alakulására is.

A már említett középiskolai reform („Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschulen in Oesterreich[6]) keretében német mintára nyolc osztályos gimnáziumokat és hat osztályos reáliskolákat létesítettek. A középiskolák felső osztályai kapták meg az egyetemi-főiskolai tanulmányokra való felkészítés feladatát, ezzel egyidőben az egyetemi bölcsészkar megszűnt előkészítő jellegű fakultás lenni, illetve az akadémiák filozófiai tanfolyamait megszüntették. Más jellegű műveltségelemeket közvetítettek azonban a középiskolai felsőbb osztályok, mint a korábbi filozófiai tanfolyamok. Túltengett ott a latinos-humán tartalom, hiányoztak viszont a gyakorlati műszaki, mezőgazdasági és kereskedelmi irányú ismeretek.

 

5.1. A szakképzés alsó foka
5.2. Szakképzés középfokon
5.3. Felsőfokú műszaki, mezőgazdasági és kereskedelmi szakképzés
5.4. A szakmai tanárképzés gyökerei

 

____________________

[6] Az ausztriai gimnáziumok és reáliskolák szervezetére vonatkozó szabályzat.

Patyi Gábor: A hazai szakképzés történetének vázlata (18-20. század). Soproni Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar, Sopron, 2021
A szerkesztés lezárása és a kötetben előforduló webes hivatkozások legutolsó ellenőrzési időpontja: 2021. december 12.

CC BY-NC-ND 4.0, Nevezd meg! – Ne add el! – Ne változtasd!