Skip navigation

6.6. Kereskedelmi és mezőgazdasági felsőoktatás

A dualizmus korában a több lépcsős kereskedelmi – közgazdasági felsőoktatás épült ki. Részben egyesületi fenntartású középiskolákból kifejlődve, részben pedig állami alapítással négy felsőfokú, kétéves tanulmányi idővel működő kereskedelmi akadémia létesült az országban. A századfordulón vált felsőoktatási intézménnyé a még 1857-ben alapított Budapesti Kereskedelmi Akadémia, és a Kolozsvári Akadémia. Állami intézményként funkcionáltak az 1899-ben felsőfokúvá váló Keleti Kereskedelmi Akadémia (melynek célja a keleti országokkal való külkereskedelem fejlesztése volt) és az 1912-ben alapított Fiumei Kiviteli Akadémia (amely a „tengeren túli”, tehát Amerika felé irányuló kereskedelemre készített fel). A középfokú kereskedelmi iskolák tanári utánpótlásának biztosítására létesítették önálló felsőoktatási intézményként 1898-ban a Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézetet. A tanárszakos hallgatók tanulmányaik egy részét a műegyetemen és a tudományegyetem bölcsészkarán folytatták.

15. kép - A Budapesti Kereskedelmi Akadémia épülete
15. kép
A Budapesti Kereskedelmi Akadémia épülete

A műegyetem oktatási profiljából kimaradt a közgazdaságtan, 1914-ben viszont a József Műegyetemen közgazdasági osztály (kar) létesült, így ettől kezdve ismét lehetett egyetemi szinten is közgazdasági tanulmányokat folytatni hazánkban. Itt részben okleveles mérnökök, részben pedig a kereskedelmi akadémiákat végzettek szerezhettek egyéves tanulmányok után közgazdaságtudományi diplomát, további tanulmányok után pedig doktorátust.

Közvetlenül a kiegyezés után épült ki az agrár felsőoktatás intézményrendszere. Az önkényuralmi korban is működő magyaróvári intézmény 1874-ben nyerte el az akadémiai rangot. Keszthelyen újraindították a mezőgazdasági szakemberek képzését és Kassán, Kolozsváron és Debrecenben is létesítettek gazdasági tanintézeteket, melyeket azonban csak 1906-ban emeltek akadémiai rangra, tehát csak ekkortól működtek felsőoktatási intézményként.

Az agrár felsőoktatás terén az állatorvosok képzése fejlődött a korban látványosan. A korszak kezdetén még nagyon szerény, középfokúnak is alig tekinthető állatgyógyintézet 1875-től a gazdasági akadémiákkal azonos (középiskolai) rangú intézménnyé, 1890-től akadémiává, majd 1899-ben hivatalosan is főiskolává vált. Az intézmény fejlesztésében múlhatatlan érdemeket szerzett Hutyra Ferenc professzor, az intézmény vezetője.

 

____________________

A kép forrása: https://bit.ly/3lTTDzg

Patyi Gábor: A hazai szakképzés történetének vázlata (18-20. század). Soproni Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar, Sopron, 2021
A szerkesztés lezárása és a kötetben előforduló webes hivatkozások legutolsó ellenőrzési időpontja: 2021. december 12.

CC BY-NC-ND 4.0, Nevezd meg! – Ne add el! – Ne változtasd!