Mint fentebb már szó esett róla, a reformkorban a polgári haladásért, a hazai ipar, a mezőgazdaság és a kereskedelem fejlesztésének ügyéért elkötelezett közvélemény célul tűzte ki egy önálló műegyetem (politechnikum) létesítését. A reformellenzék az 1832-1826-os országgyűlésen felirat formájában kezdeményezte az alapítást. Az országgyűlés végnapjaiban megérkező uralkodói válasz, az oktatásügyi kérdésekre vonatkozó királyi felségjogra hivatkozva kategorikusan elutasította a javaslatot. A létesítendő műegyetem kérdéskörével foglalkozott az 1839-40-es és az 1843-44-es országgyűlés is, az udvar végül hosszas előkészületek után csupán egy ipartanoda létesítését engedélyezte. 1844 nyarán. A „József Ipartanoda” 1846-ban nyílt meg Pesten. A szerény intézmény műegyetem helyett „szorgalmatossági”, vagy ipartanoda lett, három tagozata révén mind a műszaki, mind a mezőgazdasági, mind pedig a kereskedelmi képzést céljának tekintette.
Patyi Gábor: A hazai szakképzés történetének vázlata (18-20. század)
4.4. Küzdelem az önálló műegyetemért, a József Ipartanoda
Patyi Gábor: A hazai szakképzés történetének vázlata (18-20. század). Soproni Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar, Sopron, 2021
A szerkesztés lezárása és a kötetben előforduló webes hivatkozások legutolsó ellenőrzési időpontja: 2021. december 12.
CC BY-NC-ND 4.0, Nevezd meg! – Ne add el! – Ne változtasd!