Skip navigation

8.5. Kitekintés: Szakképzés a rendszerváltás után

Mint az előző fejezetben láttuk, az 1970-es évek kezdetétől a különböző szakmai vitákban a szakképzés számos kérdésköre, megoldatlan problémája terítékre került. A szocialista korszak utolsó évtizedeiben azonban már hiányoztak az erőtartalékok egy átfogó oktatási, azon belül szakképzési reform végrehajtásához, így a felhalmozódott problémák megoldása a rendszerváltás utáni időszakra maradt.

Az 1989. évi politikai, gazdasági és társadalmi rendszerváltozást követően az oktatásban előbb még a régi jogi keretfeltételek uralkodtak, majd 1993-tól kezdve számos új oktatásügyi törvény igyekezett az oktatásügyet modern európai fejlődési pályára állítani. Az oktatást szabályozó törvények közül a témánk szempontjából kiemelkedő jelentőségű volt az 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről és az 1993. évi LXXX. törvény, hazánk első felsőoktatási törvénye.

A szakképzési törvény néhány alapvető jellemzőjét említjük. Lehetőséget nyújtott a jogszabály arra, hogy az iskolák a pedagógiai programjukat a piaci viszonyokhoz és a helyi körülményekhez igazítsák, új kapcsolatrendszert létesítve az iskola és a munkaerőpiac között. A törvény értelmében a szakközépiskolákban a tanulók a képzés első szakaszában főképp az általánosan művelő tantárgyak anyagát tanulják. Már a 9. évfolyamtól azonban a kerettantervben meghatározott szakmai orientációs, a 11. évfolyamtól pedig elméleti és gyakorlati szakmacsoportos oktatásban részesülnek.

A törvény célja a múlt hagyományainak megfelelően a kisiparosok bevonása az oktatási folyamatba. Törvény határozza meg ezután a választható szakmákat is (Országos Képzési Jegyzék). Az 1993. évi szakképzési törvény szerint négy fő területen (humán, műszaki, gazdasági-szolgáltatási, agrár) folyhatott szakmai és pályaorientáció, szakmai képzés pedig 21 szakmai csoportban.

A törvényt összefoglalóan jellemezve mondhatjuk, hogy épít a hazai iskolai tapasztalatokra és előretekintő, az európai értékrendszerű oktatáshoz elengedhetetlen feltételeket teremtett.

 

Ellenőrző kérdések

  • Hogyan szabályozta a szakmunkásképzést az 1949. évi IV. törvény?
  • Mikor vezették be hazánkban szovjet mintára a technikusképzést?
  • Hogyan alakult a szakközépiskolákban a szakmunkásképzés ügye?
  • Milyen új műszaki egyetemeket alapítottak az 1940-50-es években?

Patyi Gábor: A hazai szakképzés történetének vázlata (18-20. század). Soproni Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar, Sopron, 2021
A szerkesztés lezárása és a kötetben előforduló webes hivatkozások legutolsó ellenőrzési időpontja: 2021. december 12.

CC BY-NC-ND 4.0, Nevezd meg! – Ne add el! – Ne változtasd!