Skip navigation

9. Gyakorlatszerkesztés változatok létrehozásával

1. Változatok létrehozása a mozgás tempójának variálásával
2. Változatok létrehozása a kiindulóhelyzetek variálásával
3. Változatok létrehozása a kartartások variálásával
4. Változatok létrehozása egyszerű gyakorlatok összekapcsolásával

 

A gimnasztikai gyakorlatsor összeállításnál törekedjünk a változatosságra (Becsy – Kunosné, 1993; Kerezsi, 1977). Gondoljunk arra, hogy a heti egy, illetve két testnevelés foglalkozáson kívül a mindennapos testnevelés foglalkozások nagyobb részében is szerepel a gimnasztika mozgásanyaga. Ha mindig ugyanazokat a 2-4-8 ütemű gyakorlatokat vezényeljük le a gyermekeknek, akkor unalmassá válik számukra, továbbá nem szereznek újabb és újabb mozgástapasztalatokat. Ezáltal fizikailag alul terheljük őket.

Több lehetőség adódik a gyakorlatszerkesztés során a változatok létrehozására, ezeket soroljuk fel a következőkben.

 

1. Változatok létrehozása a mozgás tempójának variálásával

A gyakorlatok tempóját gyorsíthatjuk, lassíthatjuk. A bemutatott két gyakorlat ugyanazt az alapformát tartalmazza, a gyakorlatok tempója viszont különböző.

Kiindulóhelyzet: nyújtottülés.
        1. ütem: emelkedés hátsó fekvőtámaszba;
        2. ütem: ereszkedés kiindulóhelyzetbe.

Kiindulóhelyzet: nyújtottülés.
        1-2. ütem: emelkedés hátsó fekvőtámaszba;
        3-4. ütem: ereszkedés kiindulóhelyzetbe.

Végezhetjük ugyanazt a gyakorlatot utánmozgással is. A következő két gyakorlat az alapformák tekintetében megegyezik, a gyakorlatok ütemezése az után mozgás beiktatása miatt mégis különböző.

Kiindulóhelyzet: terpeszállás, kar magastartásban.
        1. ütem: törzshajlítás előre, talajérintéssel;
        2. ütem: törzsemelés kiindulóhelyzetbe.

Kiindulóhelyzet: terpeszállás, kar magastartásban.
        1-3. ütem: törzshajlítás 3x előre, talajérintéssel;
        4. ütem: törzsemelés kiindulóhelyzetbe.

Gyakorló feladat: [9. modul 1.]

 

2. Változatok létrehozása a kiindulóhelyzetek variálásával

A szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatokat mindig valamilyen statikus testhelyzetből kezdjük, ezt nevezzük kiindulóhelyzetnek. A kiindulóhelyzetek változatos alkalmazása nemcsak érdekessé teszi a gyakorlatsort, hanem nehezítheti, vagy könnyítheti azt. A támaszfelület növelés általában megkönnyíti a gyakorlat végrehajtását. Könnyebb végrehajtani a törzshajlítást előre terpeszállásból, mint alapállásból. A támaszfelület csökkentése pedig általában nehezíti a gyakorlat kivitelezését. Bizonyos kiindulóhelyzetek segítik a helyes technikai végrehajtást. Például a „törzsfordítást oldalt” alapformát ülésben kezdjük tanítani a gyermekeknek a csípő rögzített helyzete miatt.

Az óvodai testnevelés leggyakrabban alkalmazott kiindulóhelyzetei:

  • alapállás,
  • terpeszállás,
  • haránt-terpeszállás,
  • térdelés,
  • törökülés,
  • guggolóállás,
  • nyújtottülés támasz hátul,
  • terpeszülés támasz hátul,
  • hasonfekvés hajlított támasz,
  • hanyattfekvés mélytartás,
  • guggolótámasz,
  • térdelőtámasz,
  • mellső fekvőtámasz,
  • hátsó fekvőtámasz.

Gyakorló feladat: [9. modul 2.]

 

3. Változatok létrehozása a kartartások variálásával

A nyújtott-, a hajlított- és az egyéb kartartások alkalmazása változatossá teszi a gimnasztikai gyakorlatot és annak a terhelését is szabályozza. (Rajzírás: nyújtott , hajlított, egyéb kartarások.) A kartartások változtatásával a test súlyeloszlását is megváltoztathatjuk, ezáltal könnyíthetjük, vagy nehezíthetjük a gimnasztikai gyakorlatot. Általában nehezebbé válik az alapforma végrehajtása, ha minél magasabbra emeljük a karunkat.

Bizonyos kartartások segítik a gyakorlat jó technikájú végrehajtását. Például Szökdeléseknél az oldalsó középtartásba lendített kar megkönnyíti az egyensúlyozást. A „törzshajlítás hátra” alapformánál csípőre-tartással gyakoroltassuk a gyermekeknél a hátra hajlítást [3. modul, nyújtó hatású gyakorlatok]. Ezáltal ugyanis az ágyi gerincszakaszt rögzítjük és megakadályozzuk annak túlzott megnyújtását.

Gyakorló feladat: [9. modul 3.].

 

4. Változatok létrehozása egyszerű gyakorlatok összekapcsolásával

Az egyszerű gyakorlatok egy izomcsoportra hatnak [4. fejezet: felosztás] és egy gimnasztikai alapformát tartalmaznak. Különböző egyszerű gyakorlatok összekapcsolásával számtalan összetett gyakorlatot szerkeszthetünk. Az összetett gyakorlatoknál a testrészek egymás utáni, vagy egyidejű munkájáról beszélhetünk. Az egyszerű gyakorlatok összekapcsolásánál az izmok munkájának jellege is különböző lehet. Például karizom nyújtó gyakorlatot erősítő hátgyakorlattal kombinálunk. Változatokat hozhatunk létre törzsgyakorlatokkal, így összetett törzsgyakorlatokat nyerünk. (Pl.: törzskörzés). Összekapcsolhatunk kar-törzsgyakorlatokat, kar-lábgyakorlatokat, láb-törzsgyakorlatokat, illetve kar-törzs-lábgyakorlatokat is.

Gyakorló feladat: [9. modul 4.].

9.1. Gyakorló feladatok

Ambrus Attila József (szerk.): Bucsy Gellértné – Katona György – Szilva Zsuzsanna: Az óvodai testnevelés gimnasztikai alapismeretei.
Soproni Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar, Sopron, 2022

A szerkesztés lezárása és a kötetben előforduló webes hivatkozások legutolsó ellenőrzési időpontja: 2022. február 28.

CC BY-NC-ND 4.0, Nevezd meg! – Ne add el! – Ne változtasd! | ISBN 978-963-334-426-2 | DOI 10.35511/978-963-334-426-2