Skip navigation

2.1. Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok (gimnasztikai gyakorlatok)

2. 1. Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok (gimnasztikai gyakorlatok): [gimnasztikai gyakorlatok jellemzése]

  • szabadgyakorlatok,
  • kéziszergyakorlatok (babzsák, bot, karika, labda, stb.),
  • párosgyakorlatok,
  • padgyakorlatok,
  • bordásfalgyakorlatok.

A szabadgyakorlatok eszköz és tornaszer nélkül végezhető szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok [gyakorló feladatok: 2.3. modul 2]. A gimnasztikai alapformákat először szabadgyakorlatok formájában sajátítsák el az óvodások. Azt, hogy melyik gimnasztikai alapformát milyen életkorban érdemes gyakoroltatni „Az Óvodai Nevelés Programja (1989)” részletesen tárgyalja [11. modul].

A párosgyakorlatok kétféle típusúak. Az egyiknél a gyerekek ugyanazt a feladatot végzik, a másiknál szerepcserével dolgoznak. Szórakoztatóak és a szabadgyakorlatokhoz képest hatásuk fokozott a szervezetre. Számos olyan támasz- és egyensúlygyakorlatot tartalmaznak, ahol a társ pótolja a tornaszert. A gimnasztikai párosgyakorlatok között mindig szerepeljenek ügyességi és küzdőgyakorlatok is. Vegyes életkorú óvodai csoportokban ügyeljünk a párok szakszerű kiválasztására a testsúly, a testmagasság és az életkor figyelembevételével. Amennyiben a gyerekek a testnevelés foglalkozás elején nagyság szerint sorakoznak, ez könnyen megoldható.

A kéziszergyakorlatok hasonlóak a szabadgyakorlatokhoz, de a mozgáskoordináció fejlesztése szempontjából annál hatásosabbak (Bucsyné, 2017). Végrehajtásuk fokozott figyelmet igényel. Az alapformák végrehajtása közben a gyermekek élvezik a tárggyal való manipulálást. Fontos szempont, hogy a kéziszerrel összeállított gimnasztikai gyakorlatsor feleljen meg a kéziszer jellegének. Például a labdagyakorlatok között szerepeljenek feldobások, elkapások, gurítások. A botgyakorlatoknál ki kell használnunk testtartásjavító hatásukat.

A padgyakorlatok a tornapad hatására felerősítik a szabadgyakorlatok hatását. Kiválóan alkalmasak a törzsizomzat erősítésére. A gimnasztikai padgyakorlatok összeállításánál is figyelnünk kell arra, hogy azok feleljenek meg a pad jellegének. Azok a gyakorlatok, amelyek szabadgyakorlat formájában is elvégezhetőek és nem padgyakorlat jellegű mozgások, ne építsük be a gyakorlatsorba.

A bordásfalgyakorlatok a legerőteljesebb hatású gimnasztikai gyakorlatok. A szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok közül csak a bordásfalgyakorlatok tartalmaznak függésgyakorlatokat, ezért a bordásfal a helyes testtartás kialakításának egyik legértékesebb tornaszere. Együttes csoportfoglalkoztatási formában a bordásfalgyakorlatokat elsősorban nagycsoportos óvodások körében alkalmazhatjuk biztonságosan.

Az óvodai testnevelés és mindennapos testnevelés foglakozásokon a szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok szervezésénél tekintetbe kell vennünk az óvodás gyermekek életkori sajátosságait. Sok esetben az iskolai testnevelés foglalkozásoktól eltérő módon történik a gyakorlás. A szerek, eszközök kiosztásának, illetve kikészítésének módja is sajátos [11. modul].

Ambrus Attila József (szerk.): Bucsy Gellértné – Katona György – Szilva Zsuzsanna: Az óvodai testnevelés gimnasztikai alapismeretei.
Soproni Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar, Sopron, 2022

A szerkesztés lezárása és a kötetben előforduló webes hivatkozások legutolsó ellenőrzési időpontja: 2022. február 28.

CC BY-NC-ND 4.0, Nevezd meg! – Ne add el! – Ne változtasd! | ISBN 978-963-334-426-2 | DOI 10.35511/978-963-334-426-2