2. 2. Természetes gyakorlatok
- természetes járás,
- különböző járásmódok,
- egyszerű futásgyakorlatok feladattal.
A testnevelés foglalkozást mindig bemelegítéssel kezdjük. A járásgyakorlatok, az alacsony intenzitású futásgyakorlatok, illetve a gimnasztikai gyakorlatok a gyermeki szervezetet fizikailag és pszichikailag is felkészítik a testnevelés foglalkozás fő részére jellemző nagyobb igénybevétel elviselésére. A bemelegítéssel megvalósítható a különböző izomcsoportok, ízületek, szalagok és belső szervek fokozatos terhelése, a sérülések és a későbbiekben kialakuló deformitások elkerülése (Sáringerné, 2007).
A bemelegítés során a pulzusszám növelésével fokozatosan emeljük a szív- és keringési rendszer működési szintjét. Az izmok, izületi szalagok bemelegített állapota (az izomhőmérséklet emelkedése) véd a sérülésektől, továbbá az erőfejlesztés lehetőségei is javulnak (Harsányi, 2000). Azáltal ugyanis, hogy a kellően hosszú, megnyújtott izmok nem fékezik le idő előtt az erőkifejtést végző izmokat. A testnevelés foglalkozás fő részének mozgásanyagára pszichikailag is fel kell készülnünk. A bemelegítés végén a cél- és a rávezető gyakorlatoknak is ez a feladata [Gyakorló feladatok: 2.3. modul 3.4.]. A bemelegítés mozgásanyaga ezért alkalmazkodik a fő gyakorlatok jellegéhez.
A gimnasztikai gyakorlatok képezik a bemelegítés legfontosabb részét. Egy-egy nagyobb izomcsoportra elszigetelt hatást fejtenek ki, ezáltal a gimnasztikai alapformák izomhatását ismerve olyan gyakorlatsort (a gimnasztikai gyakorlatsor összeállításának a szempontjai) állíthatunk össze, amely a főbb izomcsoportok megnyújtásával a szervezetet bemelegíti. A jó bemelegítés lényege, hogy a gyakorlatsor fokozatosan növekvő terhelést jelentsen a gyermekeknek és hatással legyen az egész testre (Sáringerné, 2007).
A bevezető rész erősítő hatású gimnasztikai gyakorlatokat is tartalmaz, de ezeket a nyújtó hatásúak után alkalmazzuk testtartásjavítás céljából, illetve a fő gyakorlatok előkészítését szolgáló cél-és rávezető gyakorlatokként.