Az óvodai testnevelés foglalkozások elsődleges célja a gyermekek optimális fizikai terhelése, egészségük védelmében. A kívánt cél elérése az óvodapedagógus részéréről komoly tervező és szervezőmunkát igényel. Ez a munka az előkészítő gyakorlatokat és ezen belül a szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatokat is érinti.
A tervezéshez „Az óvodai nevelés országos alapprogramja” (2012) adja a keretet. Az óvodai testnevelés- mindennapos testnevelés foglalkozások mozgásanyagának a kidolgozásához, a fizikai terhelés megállapításához jó támpontot ad „Az Óvodai Nevelés Programja” (1989), minősített program, amely segítségével elkészíthetőek az óvodák helyi tantervei. Előnye, hogy korcsoportonként bontásban határozza meg az elsajátítható gimnasztikai alapformákat, illetve a kéziszerek és eszközök körét.
E szerint:
- 3-4 éves korban: Végezzenek a gyerekek szabadgyakorlatokat és legalább kétféle kéziszerrel szergyakorlatokat (szalag, körkötél, babzsák, labda, stb.)
- 4-5 éves korban: Végezzenek a gyerekek szabad-, páros-, kéziszer- (szalag, körkötél, babzsák, kocka, labda, stb.) és padgyakorlatokat.
- 5-6-7 éves korban: Végezzenek a gyerekek szabad-, páros-, legalább hatféle kéziszergyakorlatot (kisszék, babzsák, labda, stb.) és padgyakorlatot.
Megjegyezzük, hogy „Az Óvodai Nevelés Programja” nemzetközileg is elismert testnevelés tananyagot tartalmaz, melyre méltán büszkék lehetünk. Hűen tükrözi a magyar óvodapedagógusképzés kiemelkedő, minőségi rendszerét, amely komoly hagyományokra épít (Szilva, 2021).
A gimnasztikai mozgásanyag tervezésénél vegyük figyelembe, hogy az alapformákat először szabadgyakorlatok formájában sajátítsák el a gyerekek, utána térhetünk át a páros-, a kéziszer-, a pad- és a bordásfalgyakorlatokra.
A gimnasztikai gyakorlatok hatását a jó szervezés növeli. A szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatokat – a bordásfalgyakorlatokat kivéve – mindig együttes csoportfoglalkoztatási formában szervezzük. Ez a foglalkozási forma gazdaságos, a holtidő minimálisra rövidül. A szabad-, a páros és a kéziszer-gyakorlatok vezetése szétszórt alakzatban történjen. Ebben a formában a gyermekek – egész távolságra egymástól – szemben helyezkednek el az óvodapedagógussal, vállsíkjaik párhuzamosak.
Az alakzat előnye, hogy a tükörképszerű bemutatást azonos módon látja minden óvodás. Amikor például a gyakorlás vezetője a jobb kezét emeli fel, minden gyermek a bal kezével, azonos téri irányban dolgozik. Ez a kritérium kör alakzatban nem valósulhat meg [10. gyakorló feladatok 4. feladat]. A kéziszerek gyors kiosztásáról az óvodapedagógusnak kell gondoskodnia. Az gyerekek a testnevelés foglalkozás elején általában járás közben egy könnyen hozzáférhető helyről veszik fel az eszközöket és azokkal egyöntetű hordozási módon haladnak tovább (Kerezsi, 1977). Gyakori megoldás az is, hogy a kéziszereket előre kikészíti az óvodapedagógus a talajra és azok fölött, mellett, vagy körül végzik a gyerekek a járás- és a futásgyakorlatokat. Ilyen célból labdát sose helyezzünk a talajra, mert az elguruló labda balesetet okozhat.
A padgyakorlatok szervezése általában eltér az iskolai testnevelésben megszokottól. Kisiskolások a pad két oldalán helyezkednek el cikcakk alakzatban (Kerezsi, 1977). Ezt a formát homogén nagycsoportban már tudjuk alkalmazni. Fiatalabb óvodásoknál, vagy vegyes összetételű gyermekcsoportban a gyermekeket a pad egyik oldalán állítjuk fel. Az előre kikészített 4 méteres tornapadok mellett a pad hosszában 8-10 gyermek állítható fel. Célszerű, ha az óvodapedagógus a gyermekekkel szemben tornazsámolyon mutatja be a feladatokat [10. gyakorló feladatok 5. feladat].
A bordásfalgyakorlatok összeállításánál – erőteljes hatásuk miatt – a fokozatosság elvét különösen be kell tartanunk. A többi szabadgyakorlati alapformájú gyakorlathoz hasonlósan itt is ügyeljünk arra, hogy azok megfeleljenek a tornaszer jellegének. (Kerezsi, 1977). Amennyiben a csoport létszámához képest elegendő bordásfalunk van, célszerű, ha a gyerekek – együttes csoportfoglalkoztatási formában – egész évben ugyanannál a bordásfalnál gyakorolnak. Ez a megoldás egyszerűsíti a szervezési feladatokat. Kevesebb bordásfalnál csoportonkénti csoportfoglalkoztatási formában több csoportban helycserével foglalkoztathatjuk az óvodásokat. Ebben az esetben a várakozó csoportok a bordásfallal szemben állnak, az óvodapedagógus pedig a bordásfal és a csoportok között oldalt helyezkedik el [10. gyakorló feladatok 6].
10.1. Gyakorló feladatok