1. A gyakorlatok szakleírásához és rajzírásához ismernünk kell a test tengelyeit és síkjait, továbbá a test tornaszerhez viszonyított helyzetét.
A test három főtengelye:
- a szélességi tengely (a két vállcsúcsot köti össze),
- a hosszúsági tengely (a fejtetőt a sarokkal köti össze),
- és a mélységi tengely (a szélességi és a hosszúsági tengelyre merőleges).
Gyakorló feladat: [6.1. modul 1. feladatcsoport]
A test síkjai:
- az oldalsík (a szélességi és a hosszúsági tengelynek megfelelő függőleges sík), amely mellső és hátsó testfélre osztja a testet,
- a harántsík (a hosszúsági és a mélységi tengelynek megfelelő függőleges sík), amely bal- és jobb térfélre osztja a testet,
- a mélységi sík (a szélességi és a mélységi tengely által alkotott sík).
Gyakorló feladat: [6.1. modul 2. feladatcsoport]
A test tornaszerhez viszonyított helyzetét a gimnasztikai mozgásanyag esetében a pad- és a bordásfalgyakorlatoknál kell meghatározni. Oldalhelyzetről beszélünk, ha a test szélességi tengelye és a szer főtengelye egymással párhuzamos. Aszerint, hogy a gyermek mellső, vagy hátsó oldalával fordul a pad, vagy a bordásfal felé mellső, vagy hátsó oldalállásról beszélhetünk.
A gyermek haránthelyzetben tartózkodik, ha szélességi tengelye és a szer fő tengelye egymásra merőleges. Bal, illetve jobb haránthelyzetet különböztetünk meg aszerint, hogy a test a bal, vagy a jobb oldalával fordul a tornaszer felé.
Gyakorló feladat: [6.1. modul 3. feladatcsoport]
2. A rajzírásnál a talaj ábrázolása vízszintes vonallal történik.
Figyelembe kell venni a testarányokkal kapcsolatos szabályokat. Az egész testhossz (négyzetrácsos papíron) 3,5 négyzet (1. ábra).
A test ábrázolása történhet elöl-, oldal-, és hátulnézetben (2. 3. 4. ábra).
Gyakorló feladat: [6.1. modul 4. feladatcsoport]
3. Jeleket akkor használunk, amikor a rajz nem fejezi ki egyértelműen a testhelyzetet.
Vonal nyíllal → : a mozgás irányának jelölésére használjuk, amikor a rajzból nem következtethetünk erre egyértelműen. Leggyakrabban körzéseknél (5. ábra), illetve kilépéseknél (6. ábra) alkalmazzuk.
5. ábra: Szögállás magastartás, karkörzés előre.
6. ábra: Alapállás, bal lábbal lépés terpeszállásba.
Szorzás jele x : ismétlődő mozgásoknál a talajvonal alatt a szorzás jelét használjuk (7-8. ábra).
7. ábra: Törzshajlítás 2x, előre.
8. ábra: Szökdelés 3x.
Cikcakk vonal: tapssal (9. ábra), vagy bokázással (10. ábra) összekötött mozdulatoknál használjuk.
9. ábra: Alapállás, karlendítés magastartásba és taps.
10. ábra: Nyújtott ülés, támasz hátul a talajon, lábemelés és bokázás.
Összeadás jele a talajvonal alatt +: az ellenkező irányba is (jobbra is) végrehajtott mozgásoknál (11. ábra), illetve párosgyakorlatoknál szerepcserénél (12. ábra) alkalmazzuk.
11. ábra: Terpeszállás, kar magastartásban. Törzshajlítás 2x balra, ellenkezőleg is.
12. ábra: A és B egymással szemben szögállás, kar oldalsó középtartásban, törzshajlítás 4x előre talajérintéssel,
B lapockanyomással segít. Szerepcserével is.
Az összeadás jelét akkor is használjuk, ha csak jobboldali végtaggal (karral, vagy lábbal) hajtjuk végre a gyakorlatot. Ilyenkor a testet oldalnézetben ábrázoljuk és a végtag mellé írjuk a jelét.
Számok a talajvonal felett: a fordulat nagyságának jelölésére szolgál (13. ábra).
13. ábra: Alapállás. 180°-os fordulattal ugrás balra terpeszállásba,
karlendítéssel oldalsó középtartásba.