Az óvodai testnevelés foglalkozás mindig a szervezet bemelegítésével kezdődik, melynek nélkülözhetetlen eszköze a gimnasztika mozgásanyaga. Amikor egy gimnasztikai gyakorlatsort a szervezet bemelegítésére és a fő rész előkészítésére összeállítunk, bizonyos szempontokat figyelembe kell vennünk.
Ezek a következők (Becsy – Kunosné, 1993; Kerezsi, 1993).
- A szervezet sokoldalú, arányos fejlesztését szem előtt tartva minden izomcsoportot foglalkoztassunk. Először minden fő izomcsoportot nyújtsunk meg, utána következzenek felváltva a nyújtó és az erősítő gyakorlatok. A gyakorlatsort – a keringési és a légzőszervekre kifejtett serkentő hatásuk miatt – sokszor alacsony intenzitású, úgynevezett könnyű szökdeléssel kezdjük.
- Egy izomcsoportot többféle hatás érjen. Ez azt jelenti, hogy az adott izomcsoportot többféle alapformával foglalkoztassunk. Például a karizmot – egy gyakorlatsoron belül – nyújthatjuk karhúzással, karlendítéssel, vagy karkörzéssel. Minél több gimnasztikai alapformát építsünk be a bemelegítés mozgásanyagába.
- Törekedjünk a test szimmetrikus fejlesztésére. A testrészeket lehetőleg az összes irányban mozgassuk át. Például a törzsizmok esetében tervezzünk törzshajlításokat előre, hátra és oldalirányban is.
- A gyakorlatok intenzitása fokozatosan növekedjen. A bemelegítést a kisebb kiterjedésű nyújtó gyakorlatokkal kezdjük, majd azok következzenek, amelyek elvégzéséhez nagyobb mozgáshatárok szükségesek. (A nyújtó gyakorlatok közül például a körzések a legnagyobb kiterjedésűek.) A terhelés fokozatos növekedése érvényesüljön az erősítő gyakorlatok esetében is.
- Az izomcsoportok bemelegítése felváltva történjen, vagyis két azonos izomhatású gyakorlat (például két kargyakorlat) ne kövesse egymást.
- Az egyszerű gyakorlatoknál hatásosabbak az összetett gyakorlatok, mivel itt egy időben, vagy egymás után több izom foglakoztatása biztosított. (Pl.: törzskörzés, vízszintes és függőleges kaszálás, stb.)
- A kiindulóhelyzetek változatos alkalmazása a bemelegítő gyakorlatsor hatását fokozza, változatosságát növeli. Azonos kiindulóhelyzetbe legalább két gyakorlatot tervezzünk. Egy gimnasztikai gyakorlat miatt ne változtassunk testhelyzetet!
- A gyakorlatsorba felrázó – ernyesztő – gyakorlatokat is iktassunk.
- A gyakorlatsor végére tervezzük a fő gyakorlatokhoz kapcsolódó rávezető gyakorlatokat.
- A kéziszer-, a pad- és a bordásfal-gyakorlatsor összeállításánál a gyakorlatok az adott tornaszerre jellemzőek legyenek. A páros gimnasztikai gyakorlatok is tükrözzék a társsal való gyakorlás sajátosságait.
Megjegyezzük, hogy a gimnasztikai gyakorlatsor összeállításának nincs kötelező sorrendje, az előzőekben felsorolt szempontokat viszont a tervezésnél figyelembe kell vennünk.
Gyakorló feladat: [8. modul]
8.1. Gyakorló feladat